3.TE NEM ÉRDEMLED MEG ŐT.

                                                           Itt a 3.része a történetnek. :))

       3.TE NEM ÉRDEMLED MEG ŐT!

                         

                   James azt mondta Camille-nak hogy szereti,bár a lány nem mondott rá semmit. Gondolom azért mert ott voltam és nem akart megbántani.De mi csak barátok vagyunk.Ki is mondhatta volna hogy szereti Jamest.Kár is ezen Gondolkoznom.Már együtt vannak.Vissza futottam a szobámba. Napokig nem jöttem ki.Annyira szomorú voltam hogy a lány aki a legjobb barátom és akit szeretek mással van.Nem vagyok valami érzelgős srác de ez nagyon szíven ütött.Tudtam hogyha kimegyek akkor látni fogom őket együtt és én azt nem bírnám elviselni.Egyszer csak Carlos és Kendall bejött a szobámba.Megkérdezték miért nem jövök ki  már napok óta.Úgy gondoltam muszáj megosztani valakivel az érzéseimet.Elmondtam hát nekik mi a helyzet és ledöbbenten bámultak rám.Nagy nehezen rávettek hogy jöjjek ki.Nem szerettem volna Találkozni James-el,de még is megtörtént.Közölte velem:

-Összejöttem Camille-val.-egy gonosz mosollyal.

Nem tudtam hát kontrolálni az érézeim.

-NEM ÉRDEMLED MEG ŐT!-mondtam neki.

-Törődj a saját dolgoddal.

-Camille a legjobb barátom és fontos nekem.-nyökögtem ki magamból.

-nekem meg a csajom.-Jelentette ki.

Olyan márges lettem hogy legszívesebben behúztam volna neki egyet.

Carlos és Kendall nem akartak bele szolni a mi ügyünkbe csak nézték a történteket.

-Ha megbántod vagy össze töröd a szívét én téged foglak.!

-Foglalkozz inkább a Barátnőddel.

-Ne tereld Jessicára a szót.Ő nem érdekel.

-Nem érdekellek.?Hát akkor engem sem érdekelsz.!-szólalt meg egy hang.Jessica volt.

Nem mentem utána mert igazából már nem érdekelt.

Visszamentem a szobámba.Olyan szomorú voltam hogy már könnyeztem is,pedig én még sosem sírtam ilyen ügyek miatt.Egyszer csak kopognak.Camille volt az.

-Hát veled mi van.?Napok óta nem láttalak.-Nézett rám érdeklődve.

-Monstanában sok a dolgom.-mondtam neki és próbáltam elfordulni nehogy meglássa a könny cseppeket az arcomon,de még is észrevette.

-Hát te miért sirsz.?Mi történt.?

-Nem sírok.Annyit röhögtünk a fiúkkal hogy már a könnyem is folyt.

-Értem.

Úgy látszik bevette.Még Jó mert nem akartam sokat magyarázkodni.

-Jóban vagy Jamessal.?Kérdezte.

-Nem.Összevesztünk egy ügyön.

-Én összejötttem vele.-Már tudtam hogy Járnak de az ő szájából hallani sokkal rosszabb volt.

-Értem.-fejeztem ki mintha nem nagyon izgatna,pedig majdnem megszakadt a szívem.

-Van egy ötletem.-Mondta Camille.